A belső bejelentő panaszok a vállalati környezetben elkövetett jogellenes magatartások kezelésének alapvető mechanizmusává váltak. Azonban megtagadhatja-e egy vállalat a belső panasz feldolgozását, ha úgy ítéli meg, hogy nincs elegendő bizonyíték vagy a bejelentő által szolgáltatott információ elégtelen?
A kérdésre adott válasz több tényezőtől és szemponttól függ.
Például az egyes európai országokban jelenleg hatályos jogszabályok és az egyes vállalatok saját belső politikái.
Számos országban a bejelentésekről szóló jogszabályokat az uniós irányelvből ültették át. A cél a bejelentők védelme. Az etikusabb és átláthatóbb környezet előmozdítása mellett a szervezeteken belül. Az új jogszabály elsődleges célja, hogy a munkavállalókat arra ösztönözze, hogy jelentsenek illegális tevékenységeket az üzleti környezetben. Vagyis anélkül, hogy félne attól, hogy a többi kolléga leleplezi. Ezek a törvények egyértelmű eljárásokat állapítanak meg a bejelentések megtételére és a bejelentők védelmére vonatkozóan.
A megfelelő bizonyítékok vagy információk hiánya azonban kihívást jelent a bejelentő csatorna kezelése során. A munkavállaló jogos gyanú vagy aggodalom alapján belső bejelentést tehet. De anélkül, hogy konkrét bizonyítékokat kellene szolgáltatnia. Ezzel a forgatókönyvvel szembesülve a vállalatok azzal a döntéssel szembesülhetnek, hogy kivizsgáljanak-e egy ilyen jelentést vagy sem.
Sok esetben a whistleblowing-törvények kimondják, hogy a vállalatoknak minden panaszt ki kell vizsgálniuk. Ez független a bejelentő által jóváhagyott átjáró mélységétől. Ez biztosítja, hogy egyetlen jogellenes cselekmény sem marad vizsgálat nélkül szilárd bizonyítékok hiányában. E jogszabály célja, hogy olyan környezetet teremtsen, amely lehetővé teszi a munkavállalók számára, hogy anélkül tegyenek bejelentést, hogy attól kellene tartaniuk, hogy panaszukat elutasítják, ha első körben nem tudnak meggyőző bizonyítékokat szolgáltatni.
Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek olyan helyzetek, amikor a vállalat bizonyítékok vagy információk hiánya miatt megkérdőjelezi egy vizsgálat életképességét. Ide tartozhatnak a névtelen, kellő részletesség nélküli, homályos vagy megalapozatlan állítások. Ezekben a helyzetekben a vállalatoknak mérlegelniük kell, hogy a panaszban közölt információk elegendőek-e ahhoz, hogy belső vizsgálatot indítsanak, vagy akár egy harmadik fél (illetékes hatóság vagy bíróság) intézkedjen.
Mi történik, ha a vállalat megtagadja a bejelentő panaszának feldolgozását?
Ha egy vállalat indoklás vagy megfelelő indoklás nélkül megtagadja egy panasz kezelését, jogi kockázatoknak teheti ki magát, beleértve a szankciókat is. Ezért a vállalatoknak világos irányelvekkel és eljárásokkal kell rendelkezniük az ilyen helyzetek kezelésére. És hogy a jogszabályokkal összhangban követelményeket állapítsanak meg a belső bejelentések érvényesítésére.
Annak érdekében, hogy a bejelentőket arra ösztönözzék, hogy a megalapozott bejelentéshez szükséges összes információt megadják, létfontosságú, hogy a vállalatok a belső bejelentési folyamat minden szakaszában biztosítsák a bizalmas és névtelen tájékoztatást.
A bizonyítékok hiánya nem lehet ok arra, hogy egy jelentést kellő indoklás nélkül elutasítsanak. A vállalatoknak azonban megalapozott döntéseket kell hozniuk, és be kell tartaniuk a hatályos jogszabályokat a bejelentők védelme és belső folyamataik integritásának biztosítása érdekében.
Olvasson többet blogunkból:
-
Új brit törvény a csalás megelőzésének elmulasztásáról
Az Egyesült Királyságban elfogadott„A gazdasági bűnözésről és a vállalati átláthatóságról szóló 2023. évi törvény” új vállalati bűncselekményt tartalmaz a „csalás megelőzésének elmulasztására” vonatkozóan, amely a nagyvállalatokat felelőssé teszi a társaik által elkövetett csalásokért. Konkrétan ez az új bűncselekmény a törvény 199. szakaszában szerepel, amely a vállalatokat teszi felelőssé, ha elmulasztották megakadályozni valamelyik alkalmazottjuk vagy –…
-
A felsővezetők és az igazgatók szerepe a vállalat belső bejelentési eljárása során
Trusty ingyenes bejelentő szoftver A belső bejelentési folyamat egy vállalatnál a visszaélések, csalások és etikai vétségek azonosításának és kezelésének kulcsfontosságú mechanizmusa. A bejelentésekről szóló jogszabályok egyértelmű iránymutatásokat határoznak meg arra vonatkozóan, hogy a szervezeteknek hogyan kell kezelniük a bejelentéseket, és e kereteken belül a felsővezetők és az igazgatók kulcsszerepet játszanak az ilyen állítások kivizsgálásában. Az…
-
Navigálás az egészségügyi előírásoknak való megfelelésben: Főfelügyeleti Hivatal (OIG) 2023-as általános megfelelőségi program útmutatójának (GCPG) fényében.
1. A KKV-k számára a GCPG megértése: Az OIG GCPG egy olyan átfogó forrás, amelynek célja, hogy segítse az egészségügyi intézményeket a megfelelés összetett világában való eligazodásban. A kkv-k számára ez az iránymutatás világítótorony, amely megvilágítja a megfeleléshez vezető utat a szabályozásokkal teli ágazatban. 2. Testreszabott megfelelési megközelítés: A kkv-k erőforrás-korlátjait felismerve a GCPG a…
-
Megtagadhatja-e egy vállalat a bejelentő panaszának feldolgozását a bejelentő által szolgáltatott bizonyítékok és információk hiányában?
A belső bejelentő panaszok a vállalati környezetben elkövetett jogellenes magatartások kezelésének alapvető mechanizmusává váltak. Azonban megtagadhatja-e egy vállalat a belső panasz feldolgozását, ha úgy ítéli meg, hogy nincs elegendő bizonyíték vagy a bejelentő által szolgáltatott információ elégtelen? A kérdésre adott válasz több tényezőtől és szemponttól függ. Például az egyes európai országokban jelenleg hatályos jogszabályok és…
-
A Whistleblowing-panaszok folyamata és kezelése vállalatcsoportoknál
A bejelentő panaszok belső csatornájának bevezetése kulcsszerepet játszik az üzleti etika és az átláthatóság előmozdításában a szervezetekben. Egy vállalatcsoportban, ahol a különböző vállalatok együttműködnek és megosztják erőforrásaikat, a belső bejelentések megfelelő kezelése még fontosabbá válik. A szervezeti struktúrák összetettek lehetnek, több egységgel, amelyek egy holding alatt működnek. Egy ilyen helyzet növelheti a helytelen vagy csalárd…
-
A magánszervezetek nem kötelesek végrehajtani a Whistleblower-csatornát: Minimális követelmények
A február 20-i 2/2023. számú törvény szabályozza azon személyek védelmét, akik bejelentik a szabályozás megsértését a bejelentőcsatornákon keresztül. A „Whistleblowing Law” néven ismert törvény meghatározza, hogy mely magánszektorbeli szervezetek kötelesek belső jelentési rendszert bevezetni. Többek között az 50 vagy több alkalmazottat foglalkoztató vállalatokra, politikai pártokra, szakszervezetekre és üzleti szervezetekre vonatkozik. Másrészt ugyanezen cikk második bekezdése…