Az Egyesült Királyságban elfogadott„A gazdasági bűnözésről és a vállalati átláthatóságról szóló 2023. évi törvény” új vállalati bűncselekményt tartalmaz a „csalás megelőzésének elmulasztására” vonatkozóan, amely a nagyvállalatokat felelőssé teszi a társaik által elkövetett csalásokért.
Konkrétan ez az új bűncselekmény a törvény 199. szakaszában szerepel, amely a vállalatokat teszi felelőssé, ha elmulasztották megakadályozni valamelyik alkalmazottjuk vagy – ahogy a törvény fogalmaz – „kapcsolódó személy” által elkövetett kötelességszegést. Így többé nem elegendő, ha egy vállalat azt állítja, hogy teljes tudatlanságban van az egyik alkalmazottja által elkövetett szabálysértésről, és az egyetlen védekezési módja annak igazolása, hogy megfelelőségi eljárást alkalmaz a szabálysértések felderítésére és megelőzésére.
Így az Egyesült Királyság kormánya három követelmény teljesítésével szigorítja a szankciókat, ha a vállalatok nem tesznek eleget a csalás elkövetésére vonatkozó kötelezettségüknek:
– Több mint 250 alkalmazottal rendelkeznek
– Több mint 36 millió GBP árbevétel
– 18 millió GBP-t meghaladó teljes eszközforgalom.
A törvény egyértelművé teszi, hogy ez a bűncselekmény az anyavállalatra is vonatkozik, ha az anyavállalat által vezetett csoport a fenti kritériumok közül kettőnek vagy többnek megfelel.
Az új bűncselekmény értelmében büntetendő cselekmények közé tartozik többek között a titoktartással vagy pozícióval való visszaéléssel elkövetett csalás, a csalárd vállalkozásban való részvétel, a hamis könyvelés, a csalárd kereskedelem, az adócsalás.
A vállalatot viszont pénzbírsággal sújthatják, ha nem akadályozta meg, hogy egy alkalmazott jogellenes magatartást tanúsítson azzal a szándékkal, hogy a vállalat vagy annak ügyfelei számára előnyös legyen.
„Társult személy” a „csalás megelőzésének elmulasztása” alatt
A törvény meghatározza a „társult személy” jogi fogalmát, amely a bűncselekményt elkövető alkalmazottra utal, és hogy a vállalat felelős e bűncselekmény kapcsán azért, mert nem vezetett be megfelelő eljárást a jogellenes cselekmények felderítésére és megelőzésére az irodájában. Ez a csalás megelőzésének elmulasztása lenne.
-Az érintett vállalat alkalmazottja, ügynöke vagy leányvállalata.
-Egy leányvállalat alkalmazottja.
-A vállalat számára vagy nevében szolgáltatásokat nyújtó szakember.
Az a tényező, amely valóban felelőssé teszi a társaságot a vele „kapcsolatban álló személy” által elkövetett bűncselekményért, az, hogy a jogsértés végső célja a társaság vagy annak ügyfelei javára szolgál, bár ez akkor is alkalmazható, ha közvetett előnyről van szó.
Ez a bűncselekmény külföldön is elkövethető, amennyiben „ha egy munkavállaló az Egyesült Királyság törvénye alapján követ el csalást, vagy az Egyesült Királyság áldozatait célozza meg, a munkáltatót büntetőeljárás alá lehet vonni, még akkor is, ha a szervezet (és a munkavállaló) székhelye a tengerentúlon van” – olvasható a fent említett törvényben.
Egy másik szempont, amelyet az új bűncselekmény védelme alatt figyelembe kell venni, azok az esetek, amikor a társaság csalás áldozata, ami mentesíti a felelősség alól, ha a csalás célja egy másik társaság vagy személy, nem pedig a társaság javára történt.
Olvasson többet blogunkból:
-
Új brit törvény a csalás megelőzésének elmulasztásáról
Az Egyesült Királyságban elfogadott„A gazdasági bűnözésről és a vállalati átláthatóságról szóló 2023. évi törvény” új vállalati bűncselekményt tartalmaz a „csalás megelőzésének elmulasztására” vonatkozóan, amely a nagyvállalatokat felelőssé teszi a társaik által elkövetett csalásokért. Konkrétan ez az új bűncselekmény a törvény 199. szakaszában szerepel, amely a vállalatokat teszi felelőssé, ha elmulasztották megakadályozni valamelyik alkalmazottjuk vagy –…
-
A felsővezetők és az igazgatók szerepe a vállalat belső bejelentési eljárása során
Trusty ingyenes bejelentő szoftver A belső bejelentési folyamat egy vállalatnál a visszaélések, csalások és etikai vétségek azonosításának és kezelésének kulcsfontosságú mechanizmusa. A bejelentésekről szóló jogszabályok egyértelmű iránymutatásokat határoznak meg arra vonatkozóan, hogy a szervezeteknek hogyan kell kezelniük a bejelentéseket, és e kereteken belül a felsővezetők és az igazgatók kulcsszerepet játszanak az ilyen állítások kivizsgálásában. Az…
-
Navigálás az egészségügyi előírásoknak való megfelelésben: Főfelügyeleti Hivatal (OIG) 2023-as általános megfelelőségi program útmutatójának (GCPG) fényében.
1. A KKV-k számára a GCPG megértése: Az OIG GCPG egy olyan átfogó forrás, amelynek célja, hogy segítse az egészségügyi intézményeket a megfelelés összetett világában való eligazodásban. A kkv-k számára ez az iránymutatás világítótorony, amely megvilágítja a megfeleléshez vezető utat a szabályozásokkal teli ágazatban. 2. Testreszabott megfelelési megközelítés: A kkv-k erőforrás-korlátjait felismerve a GCPG a…
-
Megtagadhatja-e egy vállalat a bejelentő panaszának feldolgozását a bejelentő által szolgáltatott bizonyítékok és információk hiányában?
A belső bejelentő panaszok a vállalati környezetben elkövetett jogellenes magatartások kezelésének alapvető mechanizmusává váltak. Azonban megtagadhatja-e egy vállalat a belső panasz feldolgozását, ha úgy ítéli meg, hogy nincs elegendő bizonyíték vagy a bejelentő által szolgáltatott információ elégtelen? A kérdésre adott válasz több tényezőtől és szemponttól függ. Például az egyes európai országokban jelenleg hatályos jogszabályok és…
-
A Whistleblowing-panaszok folyamata és kezelése vállalatcsoportoknál
A bejelentő panaszok belső csatornájának bevezetése kulcsszerepet játszik az üzleti etika és az átláthatóság előmozdításában a szervezetekben. Egy vállalatcsoportban, ahol a különböző vállalatok együttműködnek és megosztják erőforrásaikat, a belső bejelentések megfelelő kezelése még fontosabbá válik. A szervezeti struktúrák összetettek lehetnek, több egységgel, amelyek egy holding alatt működnek. Egy ilyen helyzet növelheti a helytelen vagy csalárd…
-
A magánszervezetek nem kötelesek végrehajtani a Whistleblower-csatornát: Minimális követelmények
A február 20-i 2/2023. számú törvény szabályozza azon személyek védelmét, akik bejelentik a szabályozás megsértését a bejelentőcsatornákon keresztül. A „Whistleblowing Law” néven ismert törvény meghatározza, hogy mely magánszektorbeli szervezetek kötelesek belső jelentési rendszert bevezetni. Többek között az 50 vagy több alkalmazottat foglalkoztató vállalatokra, politikai pártokra, szakszervezetekre és üzleti szervezetekre vonatkozik. Másrészt ugyanezen cikk második bekezdése…